Hogyan hozzunk létre permakultúrás kertet?

 

A permakultúra egy fenntartható mezőgazdasági rendszer, amely az ökológiai és biológiai sokféleséget hangsúlyozza, miközben minimalizálja a környezetre gyakorolt hatást. Egy permakultúrás kert kialakítása nem csak a környezettudatos életmód része, hanem egy olyan lépés is, amely hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a helyi ökoszisztémák támogatásához. Lássuk, hogyan kezdhetünk hozzá!

1. Tervezés és helyszín kiválasztása

Mielőtt hozzáfognánk a kert építéséhez, alaposan elemezzük a rendelkezésre álló területet. Fontos figyelembe venni a napfényt, a szél irányát és erősségét, valamint a víz elérhetőségét. Egy jól megtervezett permakultúrás kert figyelembe veszi az adott hely adottságait, így minimalizálva a későbbi karbantartást és növelve a termelékenységet.

2. Talaj előkészítése

A permakultúrában kulcsfontosságú a talaj egészségének fenntartása. Használjunk komposztot, zöldtrágyát és más organikus anyagokat a talaj tápanyagtartalmának növelésére. A jó talaj nem csak bővebb termést eredményez, de segít a növényeknek az ártalmak elleni védekezésben is.

3. Vízgazdálkodás

A víz egy másik kritikus elem a permakultúrás kertben. Tervezzünk olyan rendszert, amely maximalizálja a víz újrahasznosítását és minimalizálja a pazarlást. Esővízgyűjtés, csepegtető öntözés és vízágyú rendszerek kiválóan alkalmazhatók ebben a rendszerben.

4. Növényválasztás és sokféleség

Válasszunk helyi, ellenálló növényfajtákat, amelyek jól alkalmazkodnak a környezeti viszonyokhoz és segítik egymás növekedését. A növények közötti szimbiózis kihasználása csökkenti a kártevők és betegségek kockázatát, növelve ezzel a kert ökológiai egyensúlyát.

5. Állandó betakarítás

A permakultúrás kertek tervezése során törekedjünk arra, hogy egész évben legyen betakarítható termésünk. Ezáltal csökkenthetjük a konyhakerti zöldségek és gyümölcsök vásárlását, ezáltal csökkentve ökológiai lábnyomunkat és növelve önellátásunkat.

Záró gondolatok

A permakultúrás kert létrehozása nem csak a természetes erőforrásokkal való bölcs gazdálkodásra tanít, hanem lehetőséget ad arra is, hogy részesei legyünk a természet ciklikus rendjének. A fent említett lépések betartásával hozzájárulhatunk a fenntartható jövő kialakításához, miközben saját kertünk nyújtotta előnyöket élvezzük.

Magaságyás vásárlás

Tudj meg mégtöbbet a permakultúrás kertről és hallgasd meg az alábbi videót: 

Útban a regenerativ gazdaság felé

Útban a regeneratív gazdaság felé

Jelen cikkünk affiliate linkeket tartalmaz, amire kattintva az oldalunk fejlődését is tudja támogatni. 

A regeneratív gazdálkodás arra összpontosít, hogy helyreállítsa az ipari és mezőgazdasági tevékenységek által károsodott talajokat. Ennek módszerei közé tartozik a talaj szerves anyagának újjáépítése holisztikus gazdálkodási és legeltetési technikákkal, amelyek elősegítik az egészségesebb ökoszisztémák kialakulását. Egyszerűen fogalmazva, a regeneratív mezőgazdaságban dolgozók hagyják, hogy a természet végezze el a munkát.

    A regeneratív mezőgazdaság egy olyan gazdálkodási módszer, amely a talaj minőségének és biológiai sokféleségének helyreállítását célozza meg a tápanyagok visszapótlásával és a növényi maradványok felhasználásával. Gabe Brown, a regeneratív mezőgazdaság egyik vezető alakja szerint ez a folyamat nemcsak helyi, hanem globális szinten is zajlik, és sok gazdálkodó látja benne a mezőgazdasági rendszerek helyreállításának lehetőségét. A regeneratív gazdálkodás alapelve, hogy a talajt mindig fedve kell tartani, például növényi maradványokkal vagy takarónövényekkel, amelyek védelmet nyújtanak az erózióval szemben, csökkentik a talaj hőmérsékletét és elősegítik a talajban élő mikroorganizmusok táplálását. A talaj szervesanyag-tartalmának minden egy százalékos növekedése növeli a víz megkötési képességét, amely segít a növényeknek az aszályos és csapadékos időszakokban is. A Regeneration International szerint a regeneratív mezőgazdaság elősegíti az éghajlatváltozás megfordítását a szénkörforgás és a vízháztartás javításával, miközben javítja a talaj egészségét, a növények ellenálló képességét és tápanyagsűrűségét a fotoszintézis folyamatán keresztül. (Brown, online) 

A regeneratív mezőgazdaságban folyó legfontosabb viták egyike a légköri szén megkötésének potenciálja körül zajlik, mivel ez az egyik fő előnye ennek a módszernek. A rendelkezésre álló tanulmányok arra utalnak, hogy minél több gazdálkodó alkalmazza a talajjavító technikákat, legyen szó legeltetésről vagy növénytermesztésről, annál több szén tárolódik a talajban.

A Rodale Intézet definíciója szerint a regeneratív mezőgazdaság egy olyan gazdálkodási megközelítés, amely az adott gazdaság teljes ökoszisztémájának javítására és helyreállítására törekszik. Ez a módszer különös hangsúlyt fektet a talaj egészségére, a vízgazdálkodásra, a műtrágyahasználatra és más tényezőkre. Olyan gazdálkodási forma, amely nem kimeríti, hanem javítja a felhasznált erőforrásokat, ezzel növelve a talaj biológiai sokféleségét. A regeneratív mezőgazdaság vitáinak középpontjában a légköri szén megkötésének képessége áll, amely hozzájárul az egészségesebb talajok kialakulásához, amelyek jobban ellenállnak az éghajlatváltozás okozta problémáknak, mint az áradások és az aszályok. Az egészséges talajok bőséges termést és tápanyagban gazdag növényeket eredményeznek.

Czékus Mihály (2021) szerint a regeneratív mezőgazdaság elősegíti az ökoszisztéma természetes folyamatainak, mint a víz és tápanyagok körforgása, valamint a kártevők és gyomok kezelése, helyreállítását és javítását, ezzel növelve az ökoszisztéma teljesítményét és ellenálló képességét idővel. Ezáltal támogatja a termelékenységet, miközben csökkenti a kártevőkkel, tápanyaghiánnyal és betegségekkel szembeni védekezéshez szükséges beavatkozások szükségességét.

A regeneratív gazdálkodás alapelvei között szerepel a talajzavarás minimalizálása, a talaj fedettségének biztosítása, az élő gyökerek a talajban történő megtartása, a növényi polikultúra alkalmazása, valamint az állatok integrálása a gazdálkodási rendszerbe.

A fenntartható mezőgazdaság lényegében azt célozza, hogy az adott tevékenységet egy bizonyos szinten vagy ütemben fenntartsuk. Ez elméletben jól hangzik, de a jelenlegi körülmények között, ahol a globális mezőgazdasági területek közel 38%-a már degradálódott, a puszta fenntarthatóság kevésnek bizonyul. Itt jön képbe a regeneratív mezőgazdaság, amely a talaj állapotának javítására, az ökoszisztéma-szolgáltatások megújítására és a szénraktározási képesség növelésére törekszik, ami túlmutat a fenntarthatóságon. A regeneratív módszerek gyakran helyspecifikusak és talajcentrikusak, míg a fenntartható gyakorlatok gyakran inkább a működés fennmaradására koncentrálnak anélkül, hogy növelnék az erőforrások minőségét vagy mennyiségét.

Az ökológiai mezőgazdaság és a regeneratív mezőgazdaság közötti különbség abban rejlik, hogy míg az ökológiai gazdálkodás szigorú előírásokat követ, mint például a GMO-k és a legtöbb szintetikus vegyszer tilalmát, a regeneratív mezőgazdaság elsődlegesen a talaj egészségének javítására és az ökoszisztéma funkcióinak helyreállítására összpontosít. Az ökológiai címkézés nem garantálja a talaj egészségének javulását, míg a regeneratív gyakorlatok célja éppen ezen állapotok előmozdítása.

Jerome Irving Rodale már 1947-ben lefektette a regeneratív mezőgazdaság alapelveit, amelyek a sokféleség, a védelem, a tisztaság, az állandóság, a béke, a potenciál és a haladás koncepcióit tartalmazzák. Ezek az elvek együttesen segítik elő a talaj minőségének folyamatos javulását és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását.

Végső soron a regeneratív mezőgazdaság arra törekszik, hogy a mezőgazdasági gyakorlatok ne csak fenntarthassák, hanem javíthassák is a környezeti állapotokat, beleértve a talajt, a vizet, a növényeket és az élőlényeket. Ez egy adaptív megközelítés, amely figyelembe veszi az adott terület egyedi jellemzőit, és lehetőséget biztosít a gazdálkodóknak, hogy saját körülményeikhez igazítva alkalmazzák ezeket az elveket.

Összegzés:

A regeneratív mezőgazdaság a talaj és ökoszisztéma funkcióinak javítására összpontosít, túlmutatva a fenntartható mezőgazdaság korlátain, amely csak a működés fenntartására törekszik anélkül, hogy növelné az erőforrások minőségét. Az ökológiai mezőgazdasággal ellentétben, amely szigorú előírásokat követ, a regeneratív gyakorlatok a talaj egészségének aktív helyreállítására és a szén megkötésére fókuszálnak. Jerome Irving Rodale már 1947-ben meghatározta a regeneratív mezőgazdaság alapelveit, mint a sokféleség, védelem és tisztaság, amelyek a talaj minőségének javítását szolgálják. Ez a megközelítés lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy adaptívan reagáljanak saját környezetük változásaira. A regeneratív mezőgazdaság célja, hogy a mezőgazdasági gyakorlatok ne csak fenntarthassák, hanem javíthassák is a környezeti állapotokat.

Népszerű könyvek a témában: 

The Regenerative Garden: 80 Practical Projects for Creating a Self-sustaining Garden Ecosystem

A fenti linkre kattintva megvásárolhatja. 

Szerző: PhDr. Simon. A